Hamarosan bál lesz a palotában, de addig még össze kell gyűjteni a ruháravalót, és megvásárolni az áhított göncöket. Egy csúfondáros manó azonban megkeseríti a lányok életét...Társasjáték a kalandok, a kacagás és a shoppingolás világában.
Nagyobbik lányomnak feltettem a kérdést, milyen társast szeretne szülinapjára, mire azt mondta: Legyenek benne hercegnők, vagy szolgálók, meg bál, meg egy kis izgalom, meg mindenféle csinos ruhák!
Elkezdtem egy mászkálós, ruhavásárlós játékot tervezni. Az már viszonylag hamar körvonalazódott, hogy a játékosok kockadobással haladnak majd egy pályán, és feladatok megoldásával pénzt szereznek, amiből aztán különféle ruhadarabokat vásárolgatnak maguknak. Miközben a Boardgamegeeket nézegettem, találtam egy elképesztően eredeti, és nagyon ötletes játékmechanizmust. A Princess című játékban a játékosok tárgyak segítségével oldanak meg problémákat, de csak nagyon enyhén van kötve a kezük, a megoldások a fantáziájukra alapulnak. Miközben ezt a játékmechanizmust forgattuk be a vásárlós/ruházkodós rendszerünkbe, és teszteltük a játékegyensúlyt, felmerült, hogy egy komisz de nagyon szórakoztató nehezítést belerakjunk a játékba: a rosszhumorú manót, és az ő idétlen fejfedőit/lábbelijeit.
A játék szerint a játékosok bejárják a játéktáblát, mindíg valamilyen cél felé haladva. Az út során találnak tárgyakat, dolgokat, kapnak és költenek pénzt, valamint belefuthatnak a manóba. Az utak végén valamilyen, egy pakliból húzott véletlenszerű nehézséget kell megoldaniuk a náluk levő tárgyak segítségével. (pl. kinyitják az ajtót a kulccsal, vagy lekenyerezik az őrt egy pénzes erszénnyel, esetleg legyőzik a sárkányt egy buzogánnyal). A megoldások teljesen a játékos fantáziáján múlnak, így előfordulhat, hogy a sárkányt egy kövér libacombbal kenyerezik le, vagy az ajtót egyszerűen betörik a buzogánnyal)
Ha sikerült legyőzni az akadályt, a helyszínnek megfelelő aranyat kapnak jutalmul, amiből vásárolhatnak a starthelyen lábbelit, szoknyát, felsőrészt és frizurát/kalapot.
Amennyiben valaki összefut a manóval, úgy az a meglevő fejfedőjét/lábbelijét kicseréli valami kevésbé ízlésesre (pl. dinnye, madárfészek, bakkancs, korcsolya, stb.), így a játékos újra mehet a boltba (és gyűjtheti hozzá a pénzt)
A rajzolás ezzel az alapfigurával kezdődött.
Erre aggattam rá azután különféle stílusú és fazonú ruhákat, frizurákat.
A kész rajzok bekerültek a photoshopba, és színeket, mintákat kaptak.
A legjobb móka volt a manó tréfás gönceit megcsinálni.
Megrajzoltam a táblát, és kitaláltam hozzá a helyszíneket.
Egy lista alapján elkészültek a tárgyak. Lehetőség szerint minden tárgynak legalább kétféle használata lehetséges, de persze vannak igazi mindenre jó joker kártyák is, mint a tündér, vagy a varázspálca.
A nehézségek készültek el a leggyorsabban, mivel addigra már eléggé kifutottam az időből.
Az etikettre nyomtatott képeket a szokásos módon egyoldalasan lamináltam és könyvkötészeti szürkekartonra ragasztottam. Így készültek el a kártyák, valamint a játéktábla.
Az aranyak szerepét a mindenre jó üvegkavicsra osztottam (komolyan mondom, ez a játékkészítő legjobb barátja)
Bábuk FIMO gyurmából készültek, de sajnos nem sikerült jól a sütés, így az első tesztrepülés alatt elvesztették a fejüket.
A rengeteg ollózás, ragasztás, laminálás után szembesültünk azzal, hogy ennyi alkatrészt egy kisebb méretű dobozba belegyömöszölni lehetetlen, így az utolsó pillanatban sikerült egy jókora cipősdobozt kinevezni a játék dobozának.
A játék szabályait azóta többször módosítottuk, de gyakorlatilag bárhogy játszható. A lányok legtöbbször a lépésekről megfeledkezve az öltöztetés öröméért csereberélik egymás között a ruhákat.
Még több kép itt, a picasán!
